Kicsit barokkos körmondat sikeredett a címből, de úgy is éreztük magunkat szombaton. Hosszú, gyötrelmes napot vártunk, úgy éreztük semmi nem fog összejönni, az egyikünk hátfájásra, a másik fejfájásra, a harmadik rövid éjszakára, a negyedik pedig az ízületeire hivatkozott, miért szeretne épp máshol lenni, vagy épp azt várta, hogy őt részesítsék elsősegélyben. Csak csapatunk férfitagja érkezett meg frissen és lazán, ahogy kellett.
Visszatértünk első megmérettetésünk helyszínére, ahol 2023-ban 3 fős csapattal próbáltunk megfelelni a lehetetlennek. Ez 3-4 sérült ellátásánál elég nehéz volt megugrani, de tapasztalatot bőven szereztünk, ha dicsőséget nem is. Maradjunk annyiban, azóta is azon gondolkodunk, vajon hány mókuscsalád él az Orczy-kertben? És ha atomrobbanás volt, akkor egyátalán kit kell még ellátni utána? És csak reménykedtünk, hogy idén az emojis feladatnál látni is fogjuk a papírra rajzolt apró, pici, mini képeket.